Közérdekű adatok

             Földrajza


 Domborzati viszonyai a Nyírségre jellemzőek, a terület enyhén nyugat felé lejt. Magasabb pontjai:
  • A legmagasabb pont: 169 m (Kismogyoróstól északkeletre 500–600 m-re).
  • Szőlő-hegy: 154 m (Balkány).
  • Gyűrűs-hegy: 160 m (Csiffytanya).

             Fekvése, megközelítése


 Balkány a NyírségbenNyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re található. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar megyei NyíradonnyalHajdúsámsonnal és Hajdúhadházzal határos, 24 tanyájának jelentős része ezen a területen található. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon NagykállóBiri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly.

A város csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: Téglás–Geszteréd felől a 4901-es úton, Nyíregyháza–Nagykálló és Nyíradony felől a 4102-es úton, illetve Nyírmihálydi–Szakoly felől a 4913-as úton. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es) elkerülik. Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, de a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították. Az utolsó évben már csak napi két pár vonat közlekedett a 23 km hosszú vonalon. A városban és külterületén a vonat négy helyen – GörénypusztaBalkányCibak és Abapuszta – állt meg.

            Növényzete, éghajlata


 
Felszínét kovárványos barna erdőtalaj, humuszos homok, helyenként réti talaj fedi. Erdőtársulásait akácosok és nyárfások alkotják egy kevés tölgy- és fenyőerdővel. Helyenként éger-, fűz- és nyírfacsoportokat is találunk. Növénytani ritkaság a Csiffytanyán álló mamutfenyő, amit 1860 körül ültetett Finta József balkányi lakos. A fakoronáját, amit 1968-ban egy villám kettéhasított, ma vasabroncsok fogják össze. A fenyőt 1989-ben a Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította.

A Nyírség éghajlata – és így Balkányé is – mérsékelten meleg: az évi napsütéses órák száma 2000, tehát több, mint az ország nyugati részén, de kevesebb, mint az Alföld déli felén mért 2100 óra. A középhőmérséklet 9,5–9,6 °C, a csapadék 560–590 mm. Leggyakoribb az északkeleti és a délnyugati szél. A 19. századi belvízrendezési tervek gyökeresen megváltoztatták a község hidrológiai viszonyait, de még ma is vannak állandóan vagy időszakosan vízzel, nádasokkal borított határrészek. A város határában található egy mesterséges halastó, a Téglagödör.

Népesség
Teljes népesség 6238 fő (2019. jan. 1.)+/-
Népsűrűség 71,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 143 m
Terület 90 km²
Földrajzi nagytáj Alföld
Földrajzi középtáj Nyírség
Földrajzi kistáj Dél-Nyírség
Időzóna CET, UTC+1


     Forrás:  A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából